TÖRTÉNET

Fülig Jimmy elszegődik a Honolulu-Star nevű luxus­hajóra, ahol egyszerre két állást kell ellátnia. Korán fölkelti egy titokzatos fiatalember szimpátiáját, akiről útközben kiderül: ő a Boldogság szigetek ifjú uralkodója. Néhány gyilkossággal, kísértetjárással és egy tömeghisztériába torkolló áljárvánnyal később a herceg különös kéréssel áll elő: cseréljenek szerepet! Míg Jimmy eljátssza az uralkodót, ő elvegyül a nép körében Szingapúrban, aztán még időben visszacsinálják a dolgot. Csakhogy tudtukon kívül mindketten egy jókora összeesküvés részesei, és miközben St. Antonio főherceg elveszik a szingapúri alvilágban, őfelsége I. Fülig Jimmy kénytelen mindent megtenni, hogy megóvja "kollégája" trónját.

TÖRTÉNET

Hollywood és a 20th Century Fox magyar alapító atyjának életrajza először magyarul!

Amikor felcsendül a jellegzetes dobpergéssel a 20th Century Fox legendás stúdió logója, hipnotikus módon szűnik meg a közönség számára a külvilág, s adja át magát a hollywoodi mozi élménynek. Világszerte ismert képek és érzések ezek, mégis kevésbé köztudott, hogy az egyik leghíresebb médiamárka és stúdió mögött egy magyar származású filmmogult, hollywoodi alapítóatyát kell keresnünk.

Nem más ő, mint Fried Vilmos, vagy ahogyan a világ ismeri: William Fox. Hollywood, és a 20th Century Fox stúdió magyar származású alapító atyja, a sztárrendszer és a hangosfilm amerikai úttörője 1879-ben született egy kis borsod-abaúj-zemplén megyei, Tokaj borvidéki faluban, Tolcsván.

Az Olvasó az ő, eredetileg 1933-ban angolul kiadott Upton Sinclair bemutatja: William Fox (Upton Sinclair presents: William Fox) című önéletrajzát tartja kezében, amely hosszú évek munkájának köszönhetően, először jelenhet most meg magyar nyelven, közel egy évszázados hiányt pótolva.

Fox élete maga is egy igazi hollywoodi történet. Szegény sorsú magyar zsidó bevándorló szülők gyermekeként, kemény munkával, éles eszének és kitartásának köszönhetően küzdötte fel magát a csúcsra, stúdióját, a Fox Corporation-t a világ legnagyobb stúdiójává emelve. 1929-ben a filmtörténet egyik első Oscar-díját vehette át a Virradat című film producereként, így ő tekinthető az első magyar Oscar-díjasnak. A sikerek után azonban hatalmas mélyrepülés következett: Fox a gazdasági világválság nagy veszteseként közel a teljes vagyonát elveszítette, rövid időre még börtönbüntetésre is ítélték. 1952-ben, elfeledve halt meg 73 éves korában New Yorki házában. Egyetlen hollywoodi producer sem volt ott a temetésén. Neve és vállalata viszont jócskán túlélte őt.

„Nem telik el óra úgy, hogy a világ valamelyik mozijában ne tűnne fel az a név a vásznon, William Fox!”

– dicsekedett maga a filmmogul sikereinek csúcsán. Nevét csillag viseli a hollywoodi Hírességek sétányán. William Fox életrajza egyetlen filmszerető ember polcáról sem hiányozhat.

TÖRTÉNET

Hollywood és a Paramount Pictures magyar alapító atyjának önéletrajza először magyarul!

Hollywood és az egyetemes filmtörténet magyar származású, hazánkban eddig méltatlanul keveset tárgyalt alkotójának életrajzát tartja kezében az Olvasó. A szerző, Adolph Zukor, vagyis Zukor Adolf, ricsei árvafiú, New York-i szőrmeárus, Oscar-díjas hollywoodi filmmogul, a világhírű Paramount Pictures filmstúdió alapítója, aki 1953-ban írta meg a most magyarul is kiadásra kerülő, A közönség sohasem téved (The Public is Never Wrong) címet viselő visszaemlékezését. Ebben a kötetben őszintén vall kalandos életútjáról, magyarországi gyermekkoráról, az amerikai mozgóképipar születéséről, valamint a hollywoodi film világának emberi és műhelytitkairól. Olvasmányos, rendkívül szórakoztató szakmai önéletírása hosszú évek munkájának betetőzéseként most érhető el először magyarul, így ez a hazai kiadás több mint fél évszázados hiányt pótol.

Több fennmaradt legenda szerint Zukor irodájában lógott az alábbi álláskeresőket figyelmeztető felirat:

„Nem elég magyarnak lenni.” Mindehhez azonban az anekdoták szerint azért halkan azt is hozzáfűzte: – De azért segíthet.

Zukor életének majd valamennyi fordulópontján találkozhatunk magyar szereplőkkel. A new yorki kezdetek, az első vállalkozói sikerek, az első amerikai játékfilmek kapcsán is megtaláljuk a magyar szálakat. Legfontosabb támasza pedig magyar felesége, Kaufmann Lotti volt. Zukor soha nem titkolta hazájával szembeni elfogultságát, könyvében is gyakran hivatkozik magyar gyökereire.

A mai Hollywood, sőt, az egész filmipar máshogy nézne ki Zukor nélkül, akinek a hollywoodi Hírességek sétányán saját csillag viseli a nevét. 1949-ben tiszteletbeli Oscar-díjat vehetett át, és a ceremónián csak ekképp hivatkoztak rá: „Az amerikai játékfilm atyja”.

Zukor életrajza egyetlen filmszerető ember polcáról sem hiányozhat, minden filmezéssel foglalkozó szakember számára megkerülhetetlen alapmű.

TÖRTÉNET

A ‘Fox vs. Zukor – egy hollywoodi történet' két Amerikába kivándorolt magyar származású ember személyes története. William Fox és Adolph Zukor ugyanonnan jöttek, eltérő eszközökkel, de ugyanazért küzdve, szegény sorból felküzdve magukat az Egyesült Államok legbefolyásosabb filmcézáraivá váltak.

Mindketten ugyanazt a célt tűzték ki maguk elé, létrehozni Hollywood és a világ legnagyobb filmstúdióját. Ez azonban csak egyiküknek sikerülhetett. Karrierjük, időnként egymással való hol nyílt, hol burkolt versengésük során letették a hollywoodi filmgyártás alapjait, elkészítették az első amerikai nagyjátékfilmeket, az első hangosfilmeket, elnyerték a filmtörténet első Oscar díjait, és nem utolsósorban a filmet az amerikai identitás és a globális kultúra elidegeníthetetlen részévé tették. Számtalan magyar útját indították el a kontinensen, magyar gyökereiket életük végéig vállalva. Nevüket és emléküket Hollywood két befolyásos filmstúdiója, a Paramount Pictures és a Twentieth Century Fox viszi tovább.

A ‘Fox vs. Zukor – egy hollywoodi történet' a két mogul saját elbeszéléseit követve, életútjukat egymással ütköztetve, egy egyedülálló időutazást kínálva repíti vissza a nézőt a századfordulós Európába, s Egyesült Államokba, megidézve a két mogul személyes történetén, nézőpontján keresztül Hollywood hős-, s aranykorát.

TÖRTÉNET

Halálra ítéltek egy férfit egy fiatal nő brutális meggyilkolásáért Martfűn, 1957-ben. Hét évvel később azonban ismét egymást követik a megrázó halálesetek. A forradalom utáni politikai tébolyban nehéz megtalálni az összefüggéseket és újra felvenni a nyomozás fonalát. Egy országban, ahol nem léteznek sorozatgyilkosok, egyre több az áldozat. A kirendelt fiatal ügyésznek minden kitartására szükség lesz, ha le akarja leplezni a rettegő kisváros kíméletlen ragadozóját. Sopsits Árpád nagysikerű mozifilmjének sorozatváltozata, a Netflix forgalmazásában.