William Fox és Zukor Adolf együtt (Most belföldön ingyenes szállítással)

A szerző, Adolph Zukor, vagyis Zukor Adolf, ricsei árvafiú, New York-i szőrmeárus, Oscar-díjas hollywoodi filmmogul, a világhírű Paramount Pictures filmstúdió alapítója, aki 1953-ban írta meg a most magyarul is kiadásra kerülő, A közönség sohasem téved (The Public is Never Wrong) címet viselő visszaemlékezését.

Ebben a kötetben őszintén vall kalandos életútjáról, magyarországi gyermekkoráról, az amerikai mozgóképipar születéséről, valamint a hollywoodi film világának emberi és műhelytitkairól. Olvasmányos, rendkívül szórakoztató szakmai önéletírása hosszú évek munkájának betetőzéseként most érhető el először magyarul, így ez a hazai kiadás több mint fél évszázados hiányt pótol.

Több fennmaradt legenda szerint Zukor irodájában lógott az alábbi álláskeresőket figyelmeztető felirat: „Nem elég magyarnak lenni.” Mindehhez azonban az anekdoták szerint azért halkan azt is hozzáfűzte: – De azért segíthet.

Zukor életének majd valamennyi fordulópontján találkozhatunk magyar szereplőkkel. A new yorki kezdetek, az első vállalkozói sikerek, az első amerikai játékfilmek kapcsán is megtaláljuk a magyar szálakat. Legfontosabb támasza pedig magyar felesége, Kaufmann Lotti volt. Zukor soha nem titkolta hazájával szembeni elfogultságát, könyvében is gyakran hivatkozik magyar gyökereire.

A mai Hollywood, sőt, az egész filmipar máshogy nézne ki Zukor nélkül, akinek a hollywoodi Hírességek sétányán saját csillag viseli a nevét. 1949-ben tiszteletbeli Oscar-díjat vehetett át, és a ceremónián csak ekképp hivatkoztak rá: „Az amerikai játékfilm atyja”. Zukor életrajza egyetlen filmszerető ember polcáról sem hiányozhat, minden filmezéssel foglalkozó szakember számára megkerülhetetlen alapmű.

dr. Kollarik Tamás – dr. Takó Sándor

Amikor felcsendül a jellegzetes dobpergéssel a 20th Century Fox legendás stúdió logója, hipnotikus módon szűnik meg a közönség számára a külvilág, s adja át magát a hollywoodi mozi élménynek. Világszerte ismert képek és érzések ezek, mégis kevésbé köztudott, hogy az egyik leghíresebb médiamárka és stúdió mögött egy magyar származású filmmogult, hollywoodi alapítóatyát kell keresnünk.

Nem más ő, mint Fried Vilmos, vagy ahogyan a világ ismeri: William Fox. Hollywood, és a 20th Century Fox stúdió magyar származású alapító atyja, a sztárrendszer és a hangosfilm amerikai úttörője 1879-ben született egy kis borsod-abaúj-zemplén megyei, Tokaj borvidéki faluban, Tolcsván.

Az Olvasó az ő, eredetileg 1933-ban angolul kiadott Upton Sinclair bemutatja: William Fox (Upton Sinclair presents: William Fox) című önéletrajzát tartja kezében, amely hosszú évek munkájának köszönhetően, először jelenhet most meg magyar nyelven, közel egy évszázados hiányt pótolva.

Fox élete maga is egy igazi hollywoodi történet. Szegény sorsú magyar zsidó bevándorló szülők gyermekeként, kemény munkával, éles eszének és kitartásának köszönhetően küzdötte fel magát a csúcsra, stúdióját, a Fox Corporation-t a világ legnagyobb stúdiójává emelve. 1929-ben a filmtörténet egyik első Oscar-díját vehette át a Virradat című film producereként, így ő tekinthető az első magyar Oscar-díjasnak.

A sikerek után azonban hatalmas mélyrepülés következett: Fox a gazdasági világválság nagy veszteseként közel a teljes vagyonát elveszítette, rövid időre még börtönbüntetésre is ítélték. 1952-ben, elfeledve halt meg 73 éves korában New Yorki házában. Egyetlen hollywoodi producer sem volt ott a temetésén. Neve és vállalata viszont jócskán túlélte őt.

„Nem telik el óra úgy, hogy a világ valamelyik mozijában ne tűnne fel az a név a vásznon, William Fox!”

– dicsekedett maga a filmmogul sikereinek csúcsán. Nevét csillag viseli a hollywoodi Hírességek sétányán. William Fox életrajza egyetlen filmszerető ember polcáról sem hiányozhat.

dr. Kollarik Tamás – dr. Takó Sándor